Az írás megmarad

                                                                                

Hófehér papíron rendezett, szép sorok,
a szó értelmétől elszorul a torok.

Kifordult a világ mind a négy sarkából,
vagy az ellen küldte, ki soha sincs távol?

A miértre választ százat is felvetek,
egyiket eldobom, másikat keresek;
mind ledőlnek hamar, mint a kártyalapok,
amiket egy sorban egymáshoz támasztok!

Mi lehet sugallat, mi az indítója,
a bölcsnek hitt eszem nem jut a végszóra;
nincsen más kezemben – csak a hit és remény,
hogy írója talán megírja értelmét!

Ahányszor olvasom – gyorsabban ver szívem,
analfabétaként megmaradna hitem;
fülembe dobolna – elmenne utána,
levegőbe szállna – távolból nem fájna!

                  Filo-csibi

2015-10-11