Rendszeres olvasók

2015. október 15., csütörtök

Rabmadár

 

Dalos madár síri csendben,
szomorúan, kedvszegetten,
pompázatos kalitkában,
aranyrácsos kis házában,
étel-ital bőségében
rabként él a börtönében.

Se nem eszik, se nem iszik,
éjjel-nappal epekedik.
Aggódik a jó gazdája:
mi bajod van kismadárka?
Tán kalitkád kicsi nagyon?
Majd nagyobbra csináltatom!

Kalitka, ha lenne nagyobb,
se láthatnám a patakot,
zöld mezőt, a lombos fákat,
pelyhes tollú fiókákat,
nem lenne itt édes párom,
nem érezném szabadságom.

Kinyílik a rács ajtaja,
kiszabadul rab madara,
repül, merre szeme ellát,
víg dala zeng mindenen át,
hívogatja kedves párját,
köszönti a szabadságát.

                                                           filo-csibi

                                              2015. 10. 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése