Pipacs

Vadvirág mely csábító,
skarlátvörös, lázító...
mégis gyengéd, mint a szél,
ő a színével beszél.

Künn a réten oly vidám,
ha arra jársz délután,
átölel a tengere...
élvezettel dőlsz bele.

Vigyázz rá...! hisz védtelen,
kis virág egy tengeren,
kelyhe mint a tiszta tó,
andalító... ringató.

Csak szemednek vágya ő,
olyan, mint egy drága nő,
nézed szirma bársonyát,
gyenge szára harmatát.

Ha letéped belehal,
szirma lehull, mint a fal,
némán sír, mint rossz kolomp,
árva pipacs..., kis bolond!

Nagy Ilona (pirospipacs)

A fény imája

 
A fény imája (folytatás)

Így borulok le én is

a fény előtt
szívem lelkem

megtisztul tőle
ha el is tűnik

szívemben tovább él
s egyszer magával visz
hogy lássam Őt követhessem
égen földön

mindenütt!

hifimiki

A fény imája

Hajnalban, napkeletről jött a fény,

Föld gyönyörű, hűséges szeretője,
Szerelme aranyló lángra kélt,
Simulva kúszott a hegytetőre,

Bebújt a kis kápolna ablakán,
Az oltár lépcsőn sugara megrogyott,
Bearanyozva a templom szent falát,
A fény, térdre hullva imádkozott,

S falra rótt igéit olvasva újra,
Hite a múló nappal egyre nőtt,
A keresztre feszített elé borulva,

A Világ világossága előtt…
Majd felállt, a küszöbről visszanézett,
S az alkonyattal lénye semmivé lett.

Csomós Marianna

Ki állíthatja meg?

Ki állítja meg az álmot,

A véletlen boldogságot,

Hópihét a kopasz ágon,

Fáradt tested puha ágyon,

Ki állítja meg az évet,

Mely csak jön, de el nem téved....

Ki állítja meg a tavaszt,

Mely barackfa rügyet fakaszt,

Tubarózsát, madárfészket,

Szerelmet mely ég, s eléget,

Ki állítja meg az évet

Mely csak jön, de el nem téved...

Ki állítja meg a nyarat,

S azt ki búzakalászt arat,

Tiszapartján lengő fűzet

S két szívben a merő tüzet,

Ki állítja meg az évet,

Mely csak jön, de még nem érted...

Ki állítja meg a telet,

S a lehulló leveleket,

Könnyeket a fáradt arcon,

S a még égő vágyat ajkon,

Ki állítja meg az évet,

Mely csak jön, de nem, nem érted...

S ki állítja meg az évet

Mely csak jön és el nem téved,

Zúzmarát szór szerte-széjjel,

S égő tested minden éjjel,

Lázas csókot, s könnyet párnán,

Régen kihűlt vágyak árnyát,

Ki mondja majd, mondd, kedvesem,

Ha te leszel, s én nem leszek....

S ki állítja meg a vágyam,

A rád váró forró ágyam,

Két karom, mely érted lüktet,

Testem parazsat nem szüntet,

Ki állítja meg az időt?

Egy keresztfa, mely rég kidőlt...

Gligorics Teréz

Meddig tart még...

 

Meddig tart még

ez az örökös vágyódás

meddig bírja a szív

a bénító fájdalmat

meddig dobban

ütemesen újult erővel

néha feljajdul

máskor megnyugszik

Szól hozzá a lélek:

- nyugodj meg szív

ne verj oly hevesen

kell még az erő

hogy boldog légy

kell még a türelem

 hogy hozzád érjen

a szerelem

Egyszer úgyis

eljön hozzád megölel

meglátod Őt

két szép smaragd zöld

szemét

fellobbanó vágyát

elvarázsol s boldog leszel

s nem számolod a napokat

csak szeretsz szeretsz

időtlenül!

 hifimiki

Igazi szeretet

 

Az igazi szeretet talán az lehet,

mikor sírni volna kedved,

de könnyeid helyett

mosolyt csalsz arcodra azért,

hogy más ne érezze át szenvedésedet.

S mindezt azért teszed,

mert te már tudod,

mily keserű érzés megbántani

fájdalmaddal azt a kedves embert,

kinek a világon legtöbbet érsz,

és legjobban szeretsz

*Kun Magdolna*

Templomok csendjében

 

Templomok csendjében

szívem közepében

miért várom jöttödet

miért élem bele

szívem dobbanását

a TE lelkedbe

miért hiszem hogy

egyszer eljössz

letörölni könnyeimet

rám nézel s mosolyogsz

miért hiszem hogy

elmondod hozzám tartozol

nem választanak el egymástól

szívek viharok

kimondod hogy szeretsz igazán

megfogod a kezem

szívemre hajolsz

s itt maradsz mellettem

mindig minden percben!

 

hifimiki

Álmaidban tovább élek

 

Álmaidban tovább élek

mikor mindegy hová lépek

nem szédít a szakadék

csak velem zuhansz felfelé

ott az úton megtalállak

nem talál rám a bánat

a mélység széléről

visszarántlak

álmodjunk együtt

tovább

míg Ránk talál

a boldogság!

hifimiki

Rövid az idő...

 

Rövid az idő
tegnaptól holnapig
holnaptól a sírig
hosszú a tél nyárig
az időrabló ránk
nehezedik
elvesz holnapot jövőt
álmod is elveszi
nem marad semmi
vigasz nincs mert tudod
a holnap is múlttá lesz
pillanatnyi perc alatt
marad az égető vágy
s van még
lesz tovább?

 hifimiki

Névnapodra

 

Torony vagy

éjszakában világító

szeretetet sugárzó

Erős bástya vagy

soha meg nem ingó

erőt adó sziklafal

semmitől megrettenő

csodálatos NŐ

szerető szívet vidító

szemed lobbanó

smaragd drágakő

sok boldogságot kívánok

Névnapod alkalmából!

hifimiki

Zuhanás

 

Fentről az angyalok védenek,
Lentről a Te lényed,
lelked.
Hozom a Nap aranyporát,
arcod ékesíteni.
Mosolyod már
integet felém:
Zuhanok Beléd,
szerelmed érzem.
A gyönyör kapujában vagyunk.
A boldogságba olvadunk.

hifimiki

Te még mindig...

 

Bölcsőtől a sírig oly rövid az út,

olyan kevés a visszajáró tavasz,

de a "nem lehet" sírnivaló, hazug,

megvetéssel teli sorsra tett panasz.

Időtolvaj az, ki mindent elhalaszt.

Létláb elé roskadó, csúf nyomorult.

Tényleg nem látod? Már Halál-tél havaz,

s veszni hagyott álmod más felé fordult!

Fejed már csak régvolt hímporától zúg.

Nyakad köré vaskos kötelet akaszt.

Vágyad aranyfüstje a semmibe fúlt,

és te még mindig "majd holnap"-ot kacagsz.

VÖRÖS LILIOM

Mikor már minden-mindegy

 

Az a seb éget úgy Isten igazán,

amit újra és újra feltépnek benned,

ami oly mélységes kínokkal bénít,

hogy megtagadod önmagadtól

érző ember- lelked.

Megtagadod, hogy ne legyél más,

csak egy érzéketlen senki,

kinek oly mindegy már szereti-e az,

kiben egykoron a világot

vélte felfedezni.

Kun Magdolna

Elmondom

Elmondom ha elhiszed
szemed villanása hozzám ér
a Holddal együtt Téged hív

Érzem szíved dobbanását
csillagba szőtt álmok
várnak rám

Mit súgnak az álmok
mondd el nekem!

hifimiki

Zuhanás

 

Ha mélybe ránt az élet,

s már nincs kapaszkodó,

ami megfékezné zuhanásodat,

akkor se add magad,

küzdj az életed árán is

mindazért a szépért,

mi ebben a gyarló, hazug világban

még boldogságot ad.

Kun Magdolna

A fotót ma készítettem Piroch Gábor

kaszkadőrcsapatának egyik,

minden elismerést megillető tagjáról.

Ha fáj, miért szeretünk?

 

Miért szeretünk, ha tudjuk fájni fog,

ha minden fellángolás, csak múló állapot,

ha életünk idejéből éveket lopunk,

miket majd könnyel, vérrel siratunk.

Miért szeretünk, ha végtelen szerelmek,

tündérmeséjű könyvekben léteznek,

ott, ahol minden szép, csupa-csupa báj,

ahol nem ismert táj a fájdalomhatár.

Miért vágyunk ölelő kart,

ha tudjuk simítása, oly hamar átgyengül

egy másik kéz irányba,

ahonnan már csak búcsúzásként int,

hullámsírba temetvén azt,

 mi múlt-csónakon ring.

 

Kun Magdolna

Gyűlölve és sírva

Van, ki átkoz, gyűlöl, ha már nem szeretik viszont,

s megtagadja mindazt, mi boldoggá tette,

és hazudja, hogy nem fáj, s hogy nem pusztul bele,

ebbe a mindent elsöprő nagy szerelembe.

De van, aki csak sírdogál a szoba magányában,

és csendben hulló könnyeit mélyre temeti,

hogy senki ne láthassa azt a mélységes fájdalmat,

mely szívéhez a nyílvesszőt odaszegezi.

Kun Magdolna

 

Magányos pipacs

Magányos pipacs

útszélen virágzik

magányos szíve

vérvörösen izzik

nem talál párra

hiába várja kedvesét

idén már nem jön el

talán jövőre idefújja a szél

s megtalálja 

kire évek óta várt

Vele együtt könnyebb lesz

élet és halál!

hifimiki

Lebegő tollpihe

Csak egy

lebegő tollpihe

emlékeztet arra,

volt idő, volt olyan,

mikor az álomnál

nagyobb volt

a valóság hatalma

Kun Magdolna

És én...

 

A zene

a legnagyobb mesélő,

azt is elmondja,

amire nincsenek szavak,

mert a zene nem más,

mint a lélek muzsikája,

mely itt és odaát is

halhatatlan

marad

Kun Magdolna

Örök Barátom vagy

DANIELÁNAK SZERETETTEL!

Nagyon szépen köszönöm

segítséged mindig öröm

nem sajnálod az időt

ha fáradt is vagy rám köszönsz

szereteted mindig  simogat

mint tavaszi szél az ágakat

lelkedből érzéseket szavakat

szívedből gondolatokat

minden rezdülésed biztatás

örök Barátom vagy nem vitás

 Isten áldása szálljon RÁD!

 

 hifimiki 

Az idő rohan...

 

Az idő rohan

csillagok születnek

meghalnak

nincs vége

a világnak

csak benne

a mi parányi létünk

oly kevés

villámok és jégverés

pusztító szélvihar

lávafolyam

holtodiglan

holtomiglan

mi vár az út végén

a halál és a túlvilág

szeretni egy életen át

összetartozunk

hogy odaát találkozzunk

egyedül ez számít

míg a Nap világít

míg ragyog

a csillagos ég

míg virágok nyílnak

míg a fák lombjai óvnak

végtelen szerelemben élni

s ha meghalunk találkozunk

szeretteinkkel

kik már ott vannak

s bennünket várnak...

 

hifimiki

 

Vajúdó magány

 

Valami mély, istentelen csend

szövetkezik örömöm ellen,

s mint egy vérengző, vad szörnyeteg

tépi szét a mellem.

Nem nyílik meg a kőrengeteg.

Álom sem jön, mely hozzád emel.

Már itt zsibbad számon a neved,

ám senki sem felel.

VÖRÖS LILIOM

Vajúdó magány

DANIELÁNAK SZERETETTEL!

Isten szól Hozzád
- Nem vagy egyedül
Veled van
a hit s a remény
nincs az életnek
vége még

megtalálod kit keresel
csak Benned dobbanjon
az Ő szíve még!

hifimiki 

A rózsák is boldogok

 

A rózsák is boldogok,

ha az emberi mosolyok

szirmaikból mernek

 élet-illatot

Kun Magdolna

Van úgy

Van úgy,

hogy éveket élünk meg

néhány nap alatt

s az a néhány nap többet ér,

mint egy egész élet,

mert azon napoknak boldog órái,

melyek örömet nyújtanak,

lelkünkbe fészkelik

a hervadatlan szépségű

időmindenséget.

S ha lelkünkbe lel otthont

az időmindenség halhatatlansága,

nem kell félni attól sem,

hogy elvirágzik bennünk

a boldog napok

száma.

Kun Magdolna

Az ég küldött nekem

Az ég küldött a földre nekem

vagy csak álmodtam

hogy szárnyaltam VELED

pipacsok tengere felett

madarakkal együtt repülve

elvisznek a világ végére

magas hegycsúcsokra

elbújt tavak hűs vizére

csillagfényes éjszakába

napsütötte földre

szerelembe szédülve

talán valóság lesz egyszer

de ha nem így lesz

inkább tovább álmodom!

hifimiki

Ha ezer szívem volna...

Ha ezer szívem volna

az is csak ÉRTED dobogna

rendületlenül szüntelen

minden szívdobbanás

egy pillanat volna

s így állnának össze

az órák a napok az évek

s végig szeretnélek

TÉGED!

hifimiki

Az igaz szeretet

Az igaz szeretet nem ér véget ott

ahol a szív megszűnik dobogni

a másik szívben tovább dobog

lélekben is tovább él!

hifimiki

Egyedül

Itt vagyok magamban

a szerencse mindig

elhagyott

várom a holnapot

vagy a magányba

belehalok

vagy van még remény

még rám talál

Kire úgy vágyom

még meghallom hangját

még megérint édes szava

még átölel gondolatban

egyfolytában

Utánad vágyakozom

drága

ESTHAJNALCSILLAGOM!

hifimiki