Vár még rám szerelem?

Magányom

könnyeit párnámba ölelem

Vár

még rám szerelem

Túl

a messzi hegyeken

Édes

bódító szerelmi altató

Csókok

ölelések minden éjjel

Szenvedély

tűz lobogás álmodás

Ha

elhiszem így lesz

RÁD

várok mindig KEDVES

hifimiki

 

Szeptember végi gondolatok hv

Már hamvadva égnek a szívtáji lángok,

és füstkormot szitál a szerelem-tűz.

Hószínűek lettek a csókok, s az álmok,

miket forró nyár helyett, tél jege hűt.

Már ködkönnyet sír a dérezüstös élet,

és harangszót kondít a hűs őszi szél,

mit nem kísért többé madárdalos ének,

sem felhőkön bóklászó vágy-szenvedély.

Már hangtalanná lett lelkünkben a dallam,

nem hallani azt a bűvös muzsikát,

mely vigaszt adott, ha felzokogtunk halkan

mikor lelkünket az éj árnya fonta át.

 

*Kun Magdolna*

Nagyon szeretlek!

Bársonyos hangod

átölel nem enged el

tán hiszel nekem

A múlt és jelen

elveszik a tengerben

a jövőm TE vagy

Minden pillanat

TIÉD másé nem lehet

nagyon szeretlek!

 hifimiki

Mi lenne ha egyszer...

Mi lenne ha egyszer

eltűnne a Nap

nem ragyogna ránk

a Hold s a csillagok

rájönnénk Isten elhagyott

keresnénk egymás kezét

s talán nem lennénk gonoszok

a végtelen éjben szívünk

egymásra találna

szeretnénk egymást

hátha Isten megbocsát!

 hifimiki

Mutasd magad

Hol vagy, te Vágy, Élet, kidacolt Öröm?

Mutasd hát magad, te csaló, te hazug!

A rólad szóló álmot összetöröm,

mert nem vezet hozzád semmiféle út.

 Délibáb vagy. És örvényed úgy tágul,

mint homályos éjbe a nyirkos sötét,

s attól a szívtől, mely sodrodba kábul,

ellopod parányi életösztönét.

 Omlatag rög vagy. Nem létező Semmi,

mégis árnyékodban annyi varázs van,

hogy mindannyian beléd vágyunk veszni,

mint csók után az édes bágyadásban.

 

VÖRÖS LILIOM

Angyalom vagy

Angyalom

vagy szívembe költöztél

Nem

adlak senkiért semmiért

Oltalmazóm

vagy nekem születtél

Szíved

dallama hozzám szól

RÁD

találok bárhol bármikor

Hiába

vagy tőlem messze

Mellettem

vagy szívemben mindörökre

Magányos

szívem HOZZÁD menekül

Érzem

nem vagyok egyedül

 hifimiki

Hintázó szerelem

A szerelem néha,

oly magasba csap,

mint tajtékzó hullámvízen

a feltornyosult hab,

de van, mikor, csak zuhan,

zuhan lefele,

mint nyíllal átlőtt sólyomszív,

mely holtan

esik le.

Kun Magdolna

Nincs pillanat gondolat nélkül

Nincs

pillanat gondolat nélkül

Nincs

szerelem szív nélkül

De

van szerelem vággyal

Csókkal

öleléssel dallal tánccal

Reménnyel

hittel őrjítő szenvedéllyel

Hűséggel

meg nem alkuvással

 hifimiki

Miért ér véget

Miért ér véget

Minden pillanat rögtön

Ahogy megtörtént

Érzem csókodat

Mikor nem vagy itt velem

Vagy csak képzelem

Valahol mélyen

Itt a szívemben ragyog

arcod szűntelen!

hifimiki

Belső tündöklés

Ne hidd,

hogy az egyszerű úti kavicsok,

miket bakancstalpak nyoma

földbe taposott,

nem úgy világlanak ékes fényeket,

mint a bársonyban pihegő

gyémánt ékszerek

Mert az a kavics,

amiért lehajolni vágysz,

amit majd otthon könnyel mosol át,

oly nagy belső tündökléssel bír,

amibe belesápad, belefakul,

a legszikrázóbb ragyogású

kék-kristály

zafír

Kun Magdolna

Szemed tükre

Szemed tükre

szememben itt ragyog

Nem kell a Nap

sem a csillagok

Csak egyetlen egy

az Esthajnal mely

ott fenn tündököl

Rám mosolyog

látom arcodat

csak a TIÉD vagyok!

hifimiki

Édesanyám kedvence

Édesanyám kedvence

a lombhullató

ezerszínű ősz volt

Télen a fák is alusszák

álmukat

a puha hólepel

megőrzi álmukat

megóvja a fagytól

De itt van már a tavasz

kinyílik a hóvirág

a Nap is simogató

melegen süt

feléled a természet

s vele szívünk is

a szerelem is vár

újra éled álmunkból

tudjuk ez a tavasz a miénk

senki másé nem lehet!

hifimiki

Egy életnyi dal

Egy életnyi dal

Egyetlen rezdülésből

Írom szűntelen

Míg rám nem talál

Kit annyira szeretek

Sosem hagyom el

hifimiki

Ki engem szeret...

Ki engem szeret

szívből igazán

nem kutatja

merre hol talál

jön velem

szárnyal az égig

lépteink figyeli

ne zuhanjunk a mélybe

kézen fogva visz

sorson életen!

hifimiki

Kínzó epedés

Ha nem volnék oly szomjas a szépre,

s ajkam nem volna láztól ily sebes,

nem festeném lelkemet az égre,

s pompájába nem vágynám, hogy keress.

Nem fülelnék minden apró neszre,

jössz-e már... halkan lopódzva, titkon.

Álmunkat látom. Amott van, messze...

Lépjek felé? Félek, összetiprom.

 

VÖRÖS LILIOM

Csak ennyi marad?

Csak ennyi marad?

pár fénykép néhány tollvonás

leírt vagy kimondott

szívből jövő szavak

Kik ránk gondolnak

bennük marad

mindent mit írtunk

mert a lélek írta

s az örökre megmarad!

hifimiki

Szeretni TÉGED

A boldogság ez:

Szeretni TÉGED vággyal

Hűséggel KEDVES

Ha bánat gyötör

Ne félj melletted vagyok

Égbe szárnyalunk

Éljük meg együtt

Hátralévő életünk

Boldogok leszünk!

hifimiki

Minden reményem...

Drága Istenem

köszönöm hogy velem vagy

ha hívlak Téged

Elszáll a bánat

ha Hozzád fohászkodom

szívem megnyugszik

Minden reményem

Benned van s Szerelmemben

köszönöm Neked

Ha már nem leszek

segíts hogy Vele legyek

köszönök mindent!

hifimiki

Hullanak az emlékcseppek

Hullanak az emlékcseppek

Néha egyenként néha zokogva

De TE mindig szívembe maradsz

Nem veszi el tőlem idő sem távolság

Én mindig ugyanúgy várok RÁD

hűséggel szerelemmel

vággyal szenvedéllyel

erős hittel!

hifimiki

Repülők HOZZÁD

Repülők HOZZÁD

Szárnyakkal mit TE adtál

Még ma elérlek!

hifimiki

Csitulj szívem még

Csitulj szívem még

Eléred szíved vágyát

Csak türelem kell

Mely rózsát terem

Az én Rózsámat pirost

Szívünk színére

Én szállok VELED

Felhőszárnyú lovasom

Társad leszek majd

Csillag-utadon

VELED  leszek Szerelmem

Bármily messze vagy!

hifimiki

De ha egyszer mégis

Még erő felett kapaszkodom

minden szalmaszálba,

ami marasztal, visszaránt,

ebbe a valótlan világba,

de ha egyszer nem tart már meg

egy szalmaszál sem,

itt kell, hogy hagyjalak

földi kedvesem

Nem tudom az utam, hová is vezet,

merre futnak velem a csillagszekerek,

de azt tudom, addig várok rád,

míg meg nem látom árnyéktested

fényes vonalát

De te szállsz-e velem

felhőszárnyú, égi lovasom,

ha angyalsereg lágy hangja szól,

- itt az alkalom,

hogy társul szegődj,

társam legyél,

messzi-messzi távolságú

csillag-utamon?

Kun Magdolna

Őszi fohász

Vigyázd életem, édes Istenem,

tartsd a szívem, lelkem, nyári melegen,

mert az őszbe én mindig belereszketek,

akár az aranyló, hulló levelek.

  

Fáradt tudatommal fel nem foghatom,

elröppenő nyaraim miért siratom,

s miért tépi hangulatom az elmúlás szele,

mikor dérben könnyezik a piros berkenye.

Tudom, alkony idején fázósabb az élet,

jobban átérezzük  hidegét a télnek,

többször megsiratunk minden órát, percet,

ami számunkra még újabb nyarat sejtet,

mert ki tudja lesz-e még elég erő arra,

hogy az ember szíve a telet is kibírja,

s úgy lépkedje át annak havas nyomdokát,

hogy érezze közben a tavasz illatát.

    

Kun Magdolna

Időtlen pillanat

Múlhatnak felettünk az évek,

eltelhetnek akár évszázadok is,

de azok az emlékek,

melyek belevésődtek

néhány pillanatba,

időtlenül fénylik vissza

az ember álmait,

mert mindaz az emlék,

mit az idő valós tollal ír,

Isten kegyes jóvoltából,

még halálunk után is

halhatatlansággal megáldott

örökléttel bír

Kun Magdolna

Pillangó pillanat

Pillangó pillanat

tova repül egy pillanat alatt

szívünk utána vágyik

talán elérjük

ha megleltük csodáljuk

állj meg pillanat

ne rohanj tovább

álljon meg a világ

míg várok RÁD

míg hozzám érsz!

hifimiki

Ó mennyi mindent...

Ó mennyi mindent vágytam

sok fényt dallamot szeretetet

de elveszett a felhők felett

néha kisütött a Nap tündökölt az ég

óvtam féltettem ne menj maradj még

s búcsú-bánattal törölte szemét

Nem lehet a lehetetlen oly merész

hogy rajtam bennem üsse mély sebét

Hitem lelkembe vésve őrzöm

nem engedem ha belehalok is

valóságba fürösztöm ez az egyetlen

mit nem adok senkiért semmiért! 

 

hifimiki