Nyitott ablakomon bekúszott a fény,
s én száz gond közül mosolyogtam rá,
mint ki mesét hallgat kedvese ölén,
úgy bújtam aranytopáza alá.
S ő gyönge kezét homlokomra téve,
lázas ajkamról édes csókot csent,
majd mint az érett, szemrevaló kéve
mellém feküdt és magába ölelt.
VÖRÖS LILIOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése