A pillanat az semmi más,
fénysugár, tán látomás,
egy hangfoszlány, villanás,
csak rezzenésnyi dobbanás.
Pilleszárnyon szállt idő,
felvillanó csöppnyi kő,
alabástromragyogás,
tiszta gyémánt... csillogás.
Ködbe rejtett mély varázs,
kósza felhőcsobbanás,
káprázatos képzelet,
hiszed mégis... Létezett!
Apró csoda, gyöngyvirág,
hálón ringó képvilág,
tökéletes és számtalan,
ám tova szökik... hangtalan.
Nagy Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése