Ha nem volnék oly szomjas a szépre,
s ajkam nem volna láztól ily sebes,
nem festeném lelkemet az égre,
s pompájába nem vágynám, hogy keress.
Nem fülelnék minden apró neszre,
jössz-e már... halkan lopódzva, titkon.
Álmunkat látom. Amott van, messze...
Lépjek felé? Félek, összetiprom.
VÖRÖS LILIOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése