Eljött ez a nyár is, látod-látod kedves,
mindent elhozott, mi még belénk reszket,
s mibe beleférkőzhet annyi halvány élet,
mely szívünktől szívünkig lobogja a szépet.
Forró ez a nyár még, olyan forró kedves,
visszalopja azt, mik hervadásba vesztek,
s mitől fellángolhat az a lopott tolvaj-érzés,
mivel nem bír el vihar, sem fákat tépő szélvész.
Vár még ránk kedves,
talán vár még ránk néhány boldog ősz,
néhány boldog nyár, és ránk vár még ránk,
néhány csók és ölelés,
mely átdobog majd pár halkult szívverést.
*Kun Magdolna*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése