Imába foglalom szép május a neved,
és lelkemből áldalak viszonzásként újra,
mert minden hónap közül az vagy te nekem,
ki a mesék világát belém varázsolta.
Sok év hervadt bennem őszlevelet hullva,
sok nyár fojtódott tengerárnyi könnybe,
és sokszor hittem azt, kit vesztésre ítéltek,
végleg elkerüli a szerelem-szerencse.
De lám tévedtem, s mint égi ajándékot,
úgy kaptam meg tőled azon boldog érzést,
mit két kézzel ringatok, két kezemmel áldok,
míg hűséggel bírjuk egymás szívverését.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése