Csatákat
veszített, de háborút soha,
nem
mindig elég bölcs, ám soha ostoba,
űzi
a csatába reménylő győzelem,
a
győztes fődíja: fenséges szerelem!
Vére
hullik olykor, fájnak a sebei,
szenvedély
ápolja, vágya ecseteli;
szerelem
virága gyorsan szárba szökken,
illata
nyomot hagy távol idegenben!
Csábító
aroma, rabul ejtő virág,
az
ellen nem harcol – és megadja magát;
neki
is szerelem járja szíve mélyét,
kíséri
nappalát, virrassza az éjét!
Filo-csibi
2015.
október 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése