Serceg a toll – vibrál a gondod,
amíg a lelked papírra mondod;
kusza az érzés, kuszák a sorok,
írásuk közben szárad a torok!
Nem, mint a forrás – mi csorog tisztán,
ismeri útját – merre a tisztás;
folyik előre, bízik magában,
hisz a holnapban és hisz a mában!
A bort is tisztán érdemes inni,
tiszta érzésben szabad csak hinni;
vörös és fehér nem fér egymással,
se a szerelem akármi mással.
Szerelem nélkül nincs szépség hite,
magasztos érzés – az élet íze;
magányos virág – tisztelni illik,
akkor mondd tollba, ha maga nyílik!
magasztos érzés – az élet íze;
magányos virág – tisztelni illik,
akkor mondd tollba, ha maga nyílik!
Filo-csibi
2015-10-23
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése