Ha a lelkem kőből volna,
Tüske róla lepattogna,
Állná szélvészt, vizek árját,
Elviselné lábak nyomát.
Börtönnek a rabja volna,
Ajtórésen kisurranna,
Rabbilincse zárját nyitná,
A bűnösre lakatolná.
Hogyha szellőcske lehetne,
Csakis jókat legyezgetne,
Rosszakat és gonoszokat
Meghagyná a viharoknak.
Lelkem, ha levegő lenne,
Nem hallgatna minden neszre,
Hegyen-völgyön föl és alá,
Ha bántanák, kikacagná.
Ha a legszebb csillag lenne,
Otthonokat megkeresne,
Kicsi kunyhót és palotát
A fényei beragyognák.
Tengernek a habja volna,
Hullám hátán lovagolna,
Oda, hol a szépség lakik,
Gyönyörködne benne holtig.
Lelkem, ha virág lehetne,
Illat-szerelmet lehelne,
Betöltené annak lelkét,
Kinek epedi szerelmét.
Filo-csibi 20114.
november 20. csütörtök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése