Rendszeres olvasók

2015. október 13., kedd

Virágos nyár

Messze már a szép nyár, haldokol a virág,
zokogva sír a szél, a búcsú mindig fáj;
bánatos a hangja – mintha értem szólna,
talán a szenvedő lelkemet gyászolja!

Ezer virág nyílott szerelmes szívemben,
napsugár ragyogott lelkemben, hitemben;
oda a nyár heve, oda a szerelem,
síró szellőn kívül nincsen más énekem!

Zúgó szellő hordd szét szerelmes szívemet,
mutasd mindenkinek ezt a nagy érzelmet,
tedd hozzá nyár ízét, szenvedély balzsamát,
szórd tele virággal – ne lássák fájdalmát!


                     Filo-csibi


                  2015. 10. 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése