Bánatcseppek

            

Jeget izzad arcom, forrók a könnyeim,
nem árny a vízen, tükrön lehelet,
tengerré dagadnak a bánat-csöppjeim,
pokla elnyeli pörös lelkemet.

Vágytól ég mindenem, suttogó szóra vár,
de csak a kályhám parázsa pattog,
a megkövült csendben hiányod nyoma jár,
szomjazom, fázom, magányban halok.

Lidérces éjszakán titkom lép sötéten
úttalan úton, rém-rengetegben,
megtalállak Téged földön, ég ködében,
szerelem izzik majd szép szemedben.

                                                                 Filo-csibi

                                                2015 október 2.