Virágba fond lelked, hogy megszépíthessed
azok életét is, kik folyton könnyeznek,
mert minden áldott virágban szeretet lapul,
ami majd a könnyezők bús szívére hull.
S mikor ráhull a szeretet a vérző szívekre,
már nem érzik, hogy az, fájón könnyezne,
hisz a szeretet olyan, mint a szép hegedűszó,
könnyhullás között is reményt fakasztó.
Vers:Kun Magdolna
Fotó:Forró Hajnalka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése