Van mikor minden út, a pokolba vezet.
Oda ahol megszokottak az elfojtott könnyek.
Ahol a borzongató kétség szívünkbe mártja
sorsunk késpengéjét, minek fáj a hasítása.
De aki nem adja meg magát a pokol kínzásának,
az elejét veheti gátnak, akadálynak,
mert az emberi akarat erejével sok mindent legyőzhet,
azt is ami utat nyit a lélekgyengülésnek.
Csak hidd, hogy erős vagy, hidd azt, hogy bátor,
ki sosem ijedhet meg saját árnyékától,
mert szívének vulkánként izzó tüzes forrósága
a pokol lángját is hamuvá szitálja.
Hát ne add könnyen életed, mert sosem tudható
a következő napban mi lesz az a jó,
amiért érdemes megnyerni azt a nagy csatát,
aminek babérkoszorúja az akaratosság.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése