Rendszeres olvasók

2015. június 9., kedd

Köszönöm Uram!


Köszönöm Uram,
hogy nem hagysz egyedül,
mikor keserv-napjaim
könnybe szenderül.
 Mikor úgy érzem,
oly vékony az a szalmaszál,
amiben hervadó hitem
még oltalmat talál.
 
Köszönöm, Uram,
hogy vannak barátok,
akiknek jósága kezedtől áldott,
és szívedből gyökerezik
az a nagy-nagy szeretet,
amivel minden egyes nap
körülölelnek.
 
Köszönöm Uram,
hogy vigasztalásképp
égig emel még néhány barát-kéz.
Mert e kezek azok,
melyeknek minden simítása,
kitartást és reményt ad
a bizonytalanságba.
 
Kun Magdolna 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése