Bánt ez a fény. Vakít. Szent lidércláng,
mely csak kínoz, se sosem melegít.
Szöknék előle, ám a fényszilánk
egyre csak támad. Síni kényszerít.
Miféle tűz ez? Milyen ősanyag,
mely ily hévvel szinte csonkig éget?
Szívemhez kapok. Arcomba kacag:
nem ismersz fel? Én vagyok az Élet!
VÖRÖS LILIOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése