Rendszeres olvasók

2015. november 6., péntek

Rácsókolnám lelkem…



Rácsókolnám lelkem a sárga rózsára,
szép zöld levelére, halvány virágára.
Mikor nyílik, sápadt -- ilyen az élete,
pompája is akár sárga falevele.

A szépsége mégis a mesés napsugár,
fénylik éjszakában a holdfény tányérján;
csillagok szikrázó-sárgálló tűzkövek,
beégnek lélekbe, mint a hű szerelmek!

Tearózsa illat aromás gyümölcsön,
vágyéhes szavakon szerelmes örömkönny;
hogyha valakitől ilyen rózsát kapok,
gyönyörrel ölelem, gyönyörében halok!


                           filo-csibi


2015. november 6.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése