Rendszeres olvasók

2015. november 4., szerda

Elfújta a szél…


Elfújta a szellő távol a faágtól
a két falevelet --  messzire egymástól.
Ölelgették egymást egykor a falombon;
zizegve suttogtak szerelmes hajnalon,
napsugár fényében irultak-pirultak,
az éj sötétjében vágyódva simultak!

Hajdani kikelet: zsenge, zöld szerelmek;
összeért  a lelkük – egymásba szerettek.
Gyönyörű tavasz volt és buja, szép a nyár,
hihették,  hogy a vég nem jön el soha már!
Ősz szele fújdogált irigyen, hidegen:
két szerelmes már csak távoli idegen!


            Filo-csibi

2015-11-04

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése