Délszakra sodorta
egy könnyű hajó,
fájt már a szívének
az északi hó.
A tengeren eltűnt
a jéghegy, a múlt.
a jéghegy, a múlt.
A délszaki tájon
bús vágya csitult,
felgyújtja hajóját;--
s a kék levegőn
a füstgomolyagból
híd kel remegőn.
a füstgomolyagból
híd kel remegőn.
S a délszaki éjből,
hol lángol a nyár,
a hídon a ködbe
egy árny hazajár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése