A szívek beszélnek

Vándorol szerelem bérceken-völgyeken,

ábrándoz fák alatt, sóhajt a réteken:

vallomását küldi a két szív egymásnak,

lüktetésük zengi - szerelemre vágynak!

Aranyhúr pengeti, rózsafa a vonó;

tükre a léleknek, titkait daloló,

ezüst szárnyú szellő felkapja gyengéden,

viszi felhő fodrán, az éj lepelében.

Átöleli holdfény, csókolják csillagok
a hársfák ontanak tavaszi illatot;

örömkönnyes útját virágporral hintik,
sóvárgó szíveket mámorral telítik.

Száguldj kedves szellő, ne pihenjél soha,

vidd tova szerelmet, nélküled nincs hona;
hisz szerelem a Kert legszebbik virága,

gyönyör országának koronás királya!

             Filo-csibi

2015-11-20