Rendszeres olvasók

2015. november 20., péntek

A szívek beszélnek


Vándorol szerelem bérceken-völgyeken,
ábrándoz fák alatt, sóhajt a réteken:
vallomását küldi a két szív egymásnak,
lüktetésük zengi - szerelemre vágynak!

Aranyhúr pengeti, rózsafa a vonó;
tükre a léleknek, titkait daloló,
ezüst szárnyú szellő felkapja gyengéden,
viszi felhő fodrán, az éj lepelében.

Átöleli holdfény, csókolják csillagok
a hársfák ontanak tavaszi illatot;
örömkönnyes útját virágporral hintik,
sóvárgó szíveket mámorral telítik.

Száguldj kedves szellő, ne pihenjél soha,
vidd tova szerelmet, nélküled nincs hona;
hisz szerelem a Kert legszebbik virága,
gyönyör országának koronás királya!



             Filo-csibi

2015-11-20

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése