A
ködnek, a szélnek,
száz szörnyű veszélynek,
sziklás meredeknek,
hónak, vad ereknek.
száz szörnyű veszélynek,
sziklás meredeknek,
hónak, vad ereknek.
Hajrá!
Nekimenni!
És
sose pihenni!
Jobb
volna körömmel
tépetni, veretni,
mint ennyi örömmel
tépetni, veretni,
mint ennyi örömmel
tetézve
szeretni,
ha égve a vágyban
ha égve a vágyban
szívhez
közelítünk,
jaj, míly csodalágyan
sajdul meg a szívünk.
jaj, míly csodalágyan
sajdul meg a szívünk.
De
hát hova essek?
Erdőkbe
siessek?
Nincs
béke velem.
Minden
hiába!
Élet
koronája
te
vagy, Szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése