Őrzöm a szépet

Fényes napok örömében
szenvedések tömlöcében
büszke énem megtépázva
szentjeimre sem vigyázva
felforgatok követ érte
mindenséget se kímélve
nem aloé, nem hal rendre
áldott gyógyír a lelkemre
mint szomjazó a friss vizet
éhező a friss kenyeret
éden-ámbrás képzetemnek
görcse fogja két kezemet
emlékekbe írt csillagok
ti fáklyaként világlotok
vigyázom a szépet holtig
értem szóló harangszóig
Uram, legyen a kísérőm
szép zárja le a szemfedőm!

Filo-csibi

2015-11-27