Azt hittem
elég a hitem
hogy a Jó meg az Igaz
győznek a Rosszon
leküzdhetem bűneim démonaim
a romlást s a halált
s most itt fekszem
ezer sebből vérzem
kívül-belül
magamásta veremben
tele vérrel s vad szörnyeimmel
nincsen semmim
nem vittem semmire
gyerekeim félárván
egy rissz-rossz anyával
verseim fiókban porosodnak
kit szeretek alig látom
itt didergek
magányos vagyok és fázom
moccanni sem merek
még agyon nem ütött az isten
ez a pokol jeges komor
énekeltem és szerettem
hogy változtassam világom
s édeseim
de csak romboltam
tétova tehetetlen
hová menjek
hogy repüljek
szárnyaim szétzúztam
sebeim égnek
tán csak Isten megkegyelmez
s remélhetem
bele nem halok még
tékozló kusza életembe.
Francesca3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése