Utólag

Mi lesz majd utánam? Mi lesz, ha nem leszek?
Fog még érni szőlő? Zsongnak fürtjén legyek? -
Kéz, amely szüretel, mondd, marad-e elég?
(Hisz enyém föld-falta, csúf kukac-eleség.)

Milyen lesz a liget? Nőnek tovább erdők?
(Remélem síromnál szarvashiba "felbőg".) -
Nyár torkán lecsúszik akkor is a hőség?
És ríttok ugyanúgy, hogy mikor jön bőség?

A barack - fenn a fán - hamvas lesz azután?
(Miközben senki sem hív már így: anyukám.) -
Valamint a folyók; folynak szakadatlan?
Kiapadhatnának, amikor meghaltam.

És a Nap az égről... gondolom, túl-gurul...
Mért sütne ott nektek? Lelököm huncutul. -
Ha semmivé váltam, ha lelkem kóborol,
maradhat-e könnyem, miből igyon pokol?

(De utólag ugye... egyszer feloldozol?)

(2015. augusztus)

 

Lambrozett Éva