Csendes az ember

Magányosan jár – magány lett a társ,
elment a kedves meg a jó barát;
szerelme szívét, barátja pénzét --
rabolták tőle az összes kincsét!

Koldus a neve, üres a szíve,
érzése meghalt – alél a léte!

Úttalan úton vánszorogva jár,
takarja a szél lábai nyomát;
szólna a lelke, de néma a táj,
csak egy vadgalamb turbékol a fán!

Öleli közöny – csendes az ember,
feled barátot, temet szerelmet!

            Filo-csibi

        

2015. 09. 11.