Rendszeres olvasók

2015. szeptember 21., hétfő

Csendes az ember


Magányosan jár – magány lett a társ,
elment a kedves meg a jó barát;
szerelme szívét, barátja pénzét --
rabolták tőle az összes kincsét!
Koldus a neve, üres a szíve,
érzése meghalt – alél a léte!

Úttalan úton vánszorogva jár,
takarja a szél lábai nyomát;
szólna a lelke, de néma a táj,
csak egy vadgalamb turbékol a fán!
Öleli közöny – csendes az ember,
feled barátot, temet szerelmet!

            Filo-csibi
        

2015. 09. 11.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése