Rendszeres olvasók

2015. szeptember 25., péntek

Fut a világ

Fut a világ, eszét veszti,
kicsi és nagy mind követi:
égi fények a Göncölön,
tenger-felhők tejút-közön;
rohan a szél árkon-bokron,
szarvas után farkas oson,
madár reppen ágról-ágra,
dongó darázs a virágra;
a harangok zengnek-zúgnak,
az árnyékok kelnek-nyúlnak,
az emberek úgy sietnek,
mintha mindről lekésnének!


Mire ez a nagy sietség,
én bizony már csak ballagnék,
az életen elméláznék,
a lelkemmel paroláznék;
tudakolnám, mint és hogy van,
élte telik-e boldogan,
szeretik-e, szeret-e ő,
meddig tart a szűk esztendő;
de a világ, a nagy málhás,
hátán cipel, mint a zsákját,
futás közben dehogy figyel,
ha panaszt hall – meg se pisszen!

         Filo-csibi


                                                       2015. 09. 24

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése