Mély erdő alkonyában,
reggel, gyöpvánkoson,
hó-testtel, barna szemmel
egy fürge faun oson!
reggel, gyöpvánkoson,
hó-testtel, barna szemmel
egy fürge faun oson!
Dalol, csalitba szökdel
s az árnya csak lebeg.
Jaj, hát mit is kövessek,
árnyat, vagy éneket?
Jaj, hát mit is kövessek,
árnyat, vagy éneket?
Vadász, ragadd meg árnyát,
dalát, te Csalogány!
Mert tébollyal, zenével
elpusztulok nyomán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése