Rendszeres olvasók

2015. december 3., csütörtök

Átölel szerelem

Susognak lombok: szerelem ölel,
bársony ajkával a rózsa csókol,
tündököl mennybolt, a fénye bókol,
szikrázón csábos, mert az est közel.

Csobog a forrás, zeng a pacsirta
áldott életről dúdolgat éppen,
szíved rabolja, varázsol mézzel,
szerelmet hozza, szerelmed issza.

A szemeddel nézz, de lelkeddel láss,
érezd: világunk csodák csillaga,
epedve hív a virág illata,
a balzsama kéj – százszor-széppel várd!

Minden perc gyönyör – érintse ajkad,
meglásd és halld, ha sóhajt éned,
kövesd a mélyről jött szívverésed,
vágyéhtől lüktet majd minden szavad.

Kigyúlnak fények, csillag-miriád,
ragyogástól rezg gyönyör-hullámod,
óvjad, hisz illan a hableányod;
gyöngy-csipkés-hímes szerelem-virág!


Filo-csibi


2015-12-03

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése