Rendszeres olvasók

2015. december 4., péntek

Kongó, csengő lelkem



Felperzsel napmeleg – belém mar szélharag,
nem szól a lelkemben madár vagy estharang;
a kongó üresség dübörög, visszhangzik,
szívemnek mélabús dobaja nem hallik.
Tétova időmet egykedvűn múlatom,
várom, hogy csengőhang igézőn szólaljon,
zajos ürességet csilingelés váltson,
tobzódjon a lelkem édes szóra vágyón!

Csalogat csalogány – csengettyű csőszáján,
dala zeng lelkemnek régnemnyílt kőzárján;
csillagok sziporkát szórnak éj leplére,
holdfényes varázslat ölel a keblére,
tobzódik az ég-föld, csábos a kikelet,
illatos virágok mámora üzenet,
csilingel a gyönyör, ott vagyok nyomába’,
felkap, elszáll velem szerelem honába!


Filo-csibi

2015-12-05
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése