Hull a levél…

Lehull a sárga falevél,
az ősz színezi már,
utolsót int a lomb feléd:
nem lesz zöld a világ!

Ma még a nap fényözönnel
szórja rád melegét,
majd zúzmara és köd ölel,
rí ősszel minden szél.

Dalos madár, virágillat
más tájra vágysz, itt hagysz,
mindkét kezemmel szorítlak,
kiszabadulsz, illansz!

Félre bú, hozsánna ősznek,
zamatos gyümölcsnek,
édes levéből szőlőnek

Bacchus is öblöget!

Évszakok is, mint a kedved
váltogatják egymást;
hihetnéd azt szerelmesen
öröm és bú – nem más!

Filo-csibi

2015-12-11