Vétkeztem

                                                                       

       Vétkeztem

Óh vétkem, vétkem, igen nagy vétkem,
későn sirató – vétettem léptem,
elpazaroltam gyémántszív-lelkem,
menny-szép kertemben dudvát neveltem;
nemes gyöngyömből nemtelen kő lett,
fénylő szememben fakó a könnycsepp!

Epedve hívtak éji zenére,
suttogó holdfény varázs-igére,
pirkadat-szépre, lángrózsa napra,
langymeleg zápor suttogó hangra,
bíbor alkonyi vágy-igézetre,
szerelmi mámor kéj érzetére!

Fantom győzelmem taposta szépük,
legyűrte büszkén a szenvedélyük.

Diadal-ívem sohase szeret,
sohase szenved, sohase nevet,
hallgatag kőhegy, néma, szenvtelen,
átkozom vétkem, fájlalom tettem.

             Filo-csibi