Kun Magdolna verse

                                                                           

                                                                    

      Szállj csak szállj, csöppnyi pillangó

    
       Tárd ki szárnyad csöpp pillangó, tárd ki szélesre,
       hogy minél feljebb emelhessen a mennyek serege,
       és lábad elé vihessen égi mezőt, rétet,
       hogy átszelhesse azokat gyors iramú lépted.

       Most már ledőltek előtted a földi akadályok,
       futhatsz, szaladhatsz, nincsenek határok,
       és nincsenek könnyek, sem fájdalmas éjszakák,
       melyek rá vonták lábadra a bilincsek kősúlyát.

       Így szabadon szállhatsz, hegyormokat mászhatsz,
       tengerek mélyéből gyöngyöket halászhatsz,
       mert nincs oly gát sem akadály, mit át ne ugornál,
       hisz mozdulatlan lábad már a csillagokban jár.