Sminkeljünk

Lambrozett Éva verse

                                                                                  

                           Sminkeljünk

         Mindig kell találnunk piciny lélek-sminket,
         hogy finom, rebbenős, súlytalan púderrel
         simíthassuk bensőnk, ha szipog a Reggel -
         mert hasztalan kelt fel vígnak látni minket.

         A ránk száradt éj-maszk nehezen mosható,
         álom-rúzs piheg még a cserepes ajkon, s
         ezeken nem segít odacsapott "zsargon"... -
         csak művészi festék, zsiger-boltból való.

         Ha rendben van a test, derűs színeket fest,
         nem feketét, szürkét, inkább sárgát, bíbort
         és dehogy kívánja, hogy halálra kínozd -
         magad a munkával, ne légy hát gondterhelt.

         Lazán pamacsolj fel szivárványos mosolyt,
         úgy ragyogjon kintre, mintha sejted égne...
         pörkölődve bájjal, bántástól sem félve -
         majd pördülj az Útra, s kacajoddal locsold.