Anyám a legszebb rózsa volt, mit valaha láttam,
mert élénk szirmában benne volt az élet,
s benne volt minden szépség, öröm, fájdalom,
ami sok-sok embert érző szívűvé tett.
Anyám szerényen virult a többi rózsa között,
senki előtt nem kérkedett hiú ékességgel,
mert tudta, hogy szépsége az-az Isteni jutalom,
mely elhervad majd az idő végeztével.
Így ősszel, mikor anyám lehullatta szirmát,
sorfalat állt előtte az összes többi rózsa,
mert anyámat tudtán kívül felemelte Isten
a szerénységet tündöklő királynői trónra.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése