Rendszeres olvasók

2015. augusztus 5., szerda

Kun Magdolna verse


                                                                       
                                                                             

                                              Szavak fogságában…

Száműzött leszel, ha a szavaknak teret adsz,
mert a szó kifecsegi a lélek finomságát,
s a világ nem tűri, ha jobb vagy, mint a többi,
ezért elodázza tőled az érzés boldogságát.

Az élet is kitagad, ha hangot adsz a vágynak,
és azon gondolatnak, mi lelkedből szakad,
mert az élet olyan, mint egy hóhérkezű gyilkos,
aki, maga köré gyűjti az áldozatokat.

Hiába tanulsz repülni, ha szárnyad törik mások,
és általuk csapódsz a kiszögezett földre,
s hiába adsz hangot őszinte megnyilvánulásnak,
ha azért kővel dobálnak minduntalan körbe.

Vers, szó és gondolat, mind-mind átok-áldás,
egy gigantikus méretű keresztfeszület,
mely oly szorosan hajlik rá az embervállakra,
hogy azon csak a halál az, ami könnyíthet.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése