Téged várlak...

Téged várlak szenvedéllyel,

minden nappal, minden éjjel,

zöld szemednek ragyogását,

szerelemnek tengerébe,

csókjainak  méz-ízébe,

bemerülve habjaiba,

dédelgető karjaiba
látom lobban a láng tüze,

nem figyelni semmi másra,

csak szerelmünk kéj-hangjára.

Fodor Miklós (hifimiki)