Egykor én is olyan voltam, mint egy drágakő,
mit körbe-körbeölelt az a bűvös bájerő,
mely magához vonzotta a csillagok porát,
hogy fényükkel beragyogja szemed bogarát.
Egykor én voltam szemeidnek világító fénye,
hogy el ne tévedhessél az élet sűrűjébe,
mert aki egyszer is eltéved, az nem talál haza,
így úttalan utaknak lesz csillag-vándora.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése