Hová pillant szemed fénye,
a távoli messzeségbe,
hol örökös a tél s a fagy,
hol nem lesz majd soha tavasz?
Nézz szemembe, mit látsz benne,
örökös fényt és szerelmet,
jer hozzám, én mindig várlak,
nappalban és éjszakában.
A Nap sugárirányba lát,
a szivárvány félkörívbe,
szemed fénye szemembe lát,
belát szívem rejtekébe!
Fodor Miklós (hifimiki)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése