Röpke életünk fénye
lámpásként ragyog az éjbe,
a gyönyör pillanatai
belénk égnek s továbbviszik
életünk gyenge fonalát,
s ha néha reánk süt a Nap
érezzük szíve melegét,
lüktető dobbanását,
míg vágyjuk a fény honát,
nem várunk már csodát,
csak lelkünk rezdülését,
mely szerelmünk dallama lesz.
Fodor Miklós ((hifimiki)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése