Egy tegnapi szerelem,
mely fel-fel sír lelkemben,
szívem hevesebben ver,
szinte átéli az együttlétet,
pedig elmúltak az évek,
fájó szép emlékek
visszatérnek pár édes percre,
s aztán eltűnnek örökre.
Mégis, bennünk tovább él,
mintha most is élne,
látom, karja átölelne,
de eltűnik egy pillanat alatt.
Kihunyt fények újra égnek,
s eltűnnek a messzeségbe.
Fodor Miklós (hifimiki)
2015. 05. 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése