Önmagam
nézett szembe a tavaszvégi tócsák tükréből, s bár szaladtam volna
tovább, megálltam, hogy a pillanat villanófényében megértsem, magam.
Kellenek a megkomponált találkozások, a világ törvényei szerint szaladó
szavak, az el nem múló elmúlások ahhoz, hogy egyszer, mielőtt a hosszú
útra tévednek lábnyomaim, elmondhassam, megérettem a megértésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése