bámulom
könnyű libbenését
csorog
kézfejemen
imbolyog
múlt
jelen
szitáló
szívcsitító csendben
összekeveredett
szakadt gyöngysorosan
szétfutó percek
világok foszló vászonára
hulló szent szirmok
festenek biztató jelet
könnyedén áradó
friss tavaszi fények
éledő létcsodák
előtt
meghajlanak
a
a
térdek.
Forrás: http:// partfal.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése