Utcákon, tereken fogom a kezedet,
mert féltelek, mert szeretlek,
s mert tudom,
nem tarthatlak magamnál örök életre,
ha sorskönyvünkben nem úgy lett meg írva,
hogy egy időben léphetünk majd
a halhatatlan nagy útra.
Ezért míg tehetem, fogom a kezedet,
és szorítom-szorítom, hogy ne lazuljon meg
az a szoros hurok, melynek erőssége
szívem és szíved élet-lüktetése.
Amíg szívem legmélyén
biztonságban tudom szeretetedet,
addig fogom és szorítom
áldott kezedet.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése