Édes hazám

Kevés az én tudományom,
róla írni mégis álmom,
hisz bölcsőmtől a síromig
ez éltem, s lesz takaróm is.
„Szülőföldem szép határa”
Kisfaludynak is vágya.
Áll méltósággal, szerényen
Károly szülőháza Téten.
 
Napot én is itt láttam meg,
emlékezve repdes szívem.
Gyermekként, de csodaszép volt,
ismertem minden fát, bokrot.
Szegénység mit sem számított,
Tét falu volt szép Párizsom,
itt élt anyám és családom,
ez volt önfeledt világom.
 
Külországokban bámulok,
könnyez szemem, amit látok:
gazdagság és pénzcsillogás,
nagyravágyás és villogás.
Tatár, török, német, orosz
századokig nem ostoroz;
hazámban is bőség lenne,
módosakkal vetekedne!
 
Hiszen magyar nem oly fajta,
esze, keze ne mozogna!
Lelkem addig sír, kesereg,
míg nyomor dőzsöl sok helyen,
de honszerelmem ég tovább,
látunk mi is még csillogást!
Szülőföldemnek határa
ölelje édes hazámat! 

Farkas Ilona (filo-csibi)