Az idő elfut, a szív is belefárad
ebbe a nagy hajszába, mit az élet áraszt,
de a szeretet ifjú marad, örök lángoló,
alkonyidőben is égig lobogó.
Mert a szeretet olyan erő, olyan hatalom,
mely virágokat nyílik az életutakon,
és virágokat nyílik majd azon hantokon,
ahol még könnyet hull rá a földi fájdalom
Amíg lesz olyan, ki néha-néha nap,
emlékekbe öleli ön mivoltunkat,
addig az elmúlás is, csak egy édes álom,
mely túlszárnyalja magát életen-halálon.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése