Rendszeres olvasók

2015. január 24., szombat

Odamennék véled

 
 
Ahol a dús lombú fák
ég magasig érnek,
ahol minden csupa fény
és minden csupa szép lesz,
odamennék véled.
 
Ahol a víztükör tetején
holdsugárláng éled,
és fényében fürdőznek
a csillagnemzedékek
odamennék véled.
 
Odamennék véled,
ahol minden múló nap,
hűséget, szerelmet,
boldogságot ad.
 
De mivel ilyen hely
e világban nincs,
hát keressünk a szívünkben
egy kicsiny zegzugot,
ahol fellelhető mindaz a dolog,
mit a képzelet, s az álom,
délibábként felsejlő
szivárványba fog.
 
Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése