Tavasszal minden cseresznyefaág,
szirmába bújtatja a szerelemdalát,
hogy átmelengesse a fagyos lelkeket,
amelyek a szív daláról elfeledkeztek.
Tavasszal minden cseresznyefaág,
ránk szórja az élet színes záporát,
hogy szomorú arcunk könnyes szeglete,
édes-derűs mosollyal legyen majd tele.
Tavasszal minden cseresznyefaág,
felölti a boldogság napfényruháját,
s átragyogja azokat a szürke éveket,
melyekbe a szemünk belekönnyezett.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése