Ha majd átlépünk az égbolt felhőkapuján,
s az éjcsillagok átfénylik fekete ruhám,
ölelj magadhoz, és táncolj velem kedves,
érezzem odaát is vágyakozó tested.
Mert én tudom, hogy az a túlontúl világ,
megőrzi a szívünk zeneritmusát,
s mindaddig, míg az, muzsikaként dobban,
ott keringőzhetek ölelő karodban.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése